2016. november 30., szerda

Bérgyilkosból tökéletes apa?



A terhességi tesztet a kezemben szorongatva ültem a kanapén. Vajon mit fog hozzá szólni?Örülni fog?Vagy inkább megint veszekedni mint minden egyes dologért ami történt eddig velünk?Egy biztos. Akár örül neki akár nem,nem fogom elvetetni a kisbabát.
-Csá!-hallottam meg morcos hangját,majd az ajtó csapódását
-Szia édes.-mentem ki az előtérbe és megöleltem
-Oké,elég lesz. Inkább adj egy sört,meg kaját.5 perced van.-morogta mielőtt bement volna a nappaliba
Megforgattam a szemem és bementem a konyhába. Meg melegítettem a vacsoráját és kivettem a hűtőből a sört. Bevittem őket a nappaliba és leraktam elé.
-Jó étvágyat.
Rám se hederítve bámulta tovább a tv-t.
-Niall.. mondanom kell valamit.
-Kussolj már el. Nem látod,hogy meccset nézek?!
Dühösen kaptam ki a kezéből és kikapcsoltam a tv-t.
-Életed legnagyobb hibáját követted most el.-nézett rám mogorva tekintettel
-Nem érdekel. Mondanom kell valamit és ha meccset nézel soha nem fogsz rám figyelni.-mondtam és kihoztam a tesztet a szobából-Nem tudom,hogy neked mi a véleményed erről de én nagyon örülök neki.
Oda adtam neki és vártam a reakcióját.
-Ez mi a franc?-forgatta a kezében a tesztet
-Terhességi teszt.-forgattam meg a kezem
-Mond,hogy nem vagy terhes.-szorította ökölbe a kezét
Kihúztam magam és büszkén bólintottam. Most az egyszer nem fogok megijedni tőle. Felállt és oda lépett hozzám.
-Meg mondtam neked,hogy szedd azokat a kibaszott bogyókat!Nem akarok se tőled se senkitől felesleges nyomoroncot a nyakamba!-ordított és a nyakamnál fogva a falnak szorított
Kezemet az övére tettem és próbáltam lefeszegetni a kezét a nyakamról.
-MIÉRT NEM SZEDTED A FOGAMZÁSGÁTLÓT?!EZT AZ EGYET KÉRTEM TŐLED ÉS TE MÉG ERRE AZ EGYRE SE VAGY KÉPES!
-Nem nyújt 100%-os védelmet a gyógyszer-suttogtam 
A szabad kezével pofon vágott.
-Hazudsz!Holnap az első dolgunk lesz,hogy elmegyünk az orvoshoz és kivetetjük belőled ezt a valamit.
-Nem!Nem hagyom,hogy ezt az egy örömöt is elvedd tőlem!-löktem el magamtól minden erőmet összeszedve.
Kicsit megtántorodott a hirtelen ért lökéstől. Mikor visszanyerte az egyensúlyát újra közeledni kezdett felém,de ezúttal elővette a pisztolyát is.
Megijedtem. Nem akartam,hogy a kisbabámnak valami baja essen. Mivel mást nem tudtam tenni ezért tökön rúgtam.A pisztoly a földre esett,és összegörnyedve fogta a férfiasságát.Felkaptam a földről a fegyvert és remegő kézzel felé tartottam.
-Nem mered meghúzni. Túl gyáva vagy ahhoz,hogy bemocskold a kezedet a véremmel.-nézett fel rám
Igaza van. Soha nem lennék képes arra,hogy megöljem. De talán itt a tökéletes alkalom arra,hogy megszökjek tőle. A telefonomat és a kocsi kulcsot felkaptam a pultról és az ajtóhoz rohantam. Meglepődtem magamon,hogy milyen gyorsan ültem be a kocsiba,és indítottam el a motort.
-Akárhova menekülsz,úgy is megtalállak!-ordított utánam miután kiálltam a parkolóból.

5 évvel később

Niall rengetegszer támadt ránk azóta,hogy elhagytam. De szerencsére a kislányomnak soha nem esett semmi baja. Nem is tudja,hogy hol van és remélhetőleg nem is fogja megtudni. De minél előbb el kell hagynom ezt a kontinenst,mert ha az emberei rábukkannak Amy-re és valami baja lesz én abba bele halok. 
Gondolataimba merűlve sétáltam az utcán Amyvel kézen fogva. 
-Hova megyünk mami?-nézett fel rám gyönyörű kék szemeivel 
-Bevásárolunk. Utána pedig haza.-mosolyogtam rá
Tovább sétáltunk,és mosolyogva hallgattam ahogy az oviról mesél.
1 óra alatt megtörtént a bevásárlás,de a legnagyobb szerencsátlenségünkre elkezdett esni az eső és be is borult.5 óra volt,de most tél van,és ilyenkor olyan mintha este lenne.
-Most mi lesz mami?Hogy jutunk haza?
A fejére húztam a kapucniját,így már a sapka és a kapucni is védte őt az esőtől. Felkaptam a kezembe.
-Futni fogunk. Aztán ha szerencsénk van akkor fogunk egy taxit.
Amilyen gyorsan csak tudtam futni kezdtem. Elég sok volt itt a sikátor és nem akartam bajt. Gyorsan futottam de nem elég gyorsan..
-Nocsak nocsak,kit látnak szemeim?-kapta el a karomat egy kéz
A hang hallatán még a vér is megfagyott bennem.
-Ő lenne az a sátánfajzat aki kijött belőled?-vicsorgott rám Niall és egy lépéssel közelebb került hozzánk
-Takarodj a közeléből!-kiáltottam rá
-Nyugi cica. Csak meg nézem a kis pofiját,mielőtt össze szabdalom.
El akartam lökni de erősen szorította a kezemet. Esélyem se volt ellene. Az elmúlt 4 év alatt sokkal izmosabb és helyesebb lett. Amy felé nyúlt és lehúzta a fejéről a kapucnit,így már teljesen láthatta kislányom arcát. A szája tátva maradt és csak bámúlta a kezemben lévő gyönyörűséget.